Ma terveztem megírni, (de tényleg ;)) a trollhättani posztot, de nem sikerült...Egyrészt mert elmentem sushit ebédelni, egy újabb jó helyet találtam, ráadásul közel van a nyelviskolához, és még jobbá teszi, hogy ez az első hely, ahol tényleg szabadon választhatok a nigirik között.
.
Másrészt meg beköszöntött a tavasz, a svéd tavasz: megnyitottak a teraszok. Az emberek meg napelemmel működnek, úgyhogy kiderült, nemcsak zombik/vámpírok élnek ebben a városban. Úgyhogy Erika barátnőmmel sétálni mentünk délután, a Slottskogenbe. Új képeket nem csináltam, illatokat nem tudok fotózni. ;) Úgy érzem legközelebb sikerül odaérni a fókák és pingvinek etetésére, mert most "csak" fél órával később jártunk arra.
A suliban minden rendben, megérte csoportot váltani, még ha sokszor vért izzadok (vagy szenvedek, aki személyes ismer az tudja milyen ez... - sajnos ;)) hogy tartani tudjam az iramot, és néha úgy érzem sikerül is. A svéd regény kétharmada még hátra van és jövő héten ilyenkorra már túl leszek a kiselőadásomon is, izgalmas hétvégének nézek elébe.
A hét sikerélménye pedig, hogy egy kedves szomszéddal ebédeltem kedden, közel 3 órát beszélgettünk svédül mindenféle témákról és értettem mindent, ráadásul még a "normál" svéd tempót is tudtam legtöbbször követni. A hibáimat hagyjuk! ;) Ha már szóba hoztam a tanulást, akkor megjegyzem azt is, hogy nagyon örülnék, hogyha azok, akik naponta a "tanuljunk svédül" típusú kifejezésekkel keresnek rá blogomra, hozzám szólnának, mert kíváncsi vagyok rájuk, ők miért tanulnak svédül, nekik hogy megy, van-e valami hasznos trükkjük, stb.
Na ilyen az, amikor csak úgy írok egy posztot :))) ...és most vissza a tanuláshoz...
Ilyen az, ha írsz. Akkor miért írsz, csak havonta egyet?
VálaszTörlés